Mikor elkezdtem is tudtam, sajnos nem lesz hosszú  életű ez a blog. De azt, hogy ennyire rövid időn belül kell befejeznem, azt a legrosszabb lehetőség esetén sem gondoltam. Sajnos közel két hónap elég volt egy tojásméretű daganatnak, hogy egy életerős embert…

   Megvolt az időpont az onkológiára ( okt. 2 ) . Előző nap már nem tudtam aludni, tele voltam szorongással, vajon mit fogunk hallani, s Apu hogyan fogadja majd a hallottakat. De fölösleges volt minden aggodalom, mert a papírok átnézése után közölték, majd a napokban dönt…

   Végre otthon....Több mint egy hónap után végre újra otthon van Apu. Túl van csövek be-és kivételén, megvan a biopszia eredménye, a sárgasága nagyfokban csökkent, a viszketése teljesen elmúlt. Legalább 10 kilóval, a régi önmagához képest inkább 25-tel…

   Mikor elmondták mi okozza a sárgaságot, azt is közölték, hogy ennek megszüntetésére beépítenek a daganat által elzárt vezetékbe egy csövet. Ez visszaállítja a normális működést, így a sárgaság, a velejáró rettenetes viszketés is el fog múlni. Persze ez az…

   2012. aug.13.    Alig voltunk túl a 70. születésnapja megünneplésén, mikor Apukám bekerült a kórházba. A sárgaságon és a fogyáson kívül semmi panasza nem volt, de azért sejthető volt, hogy nem kis bajjal állunk szemben. Mire az orvossal szemben ülve…